olive and noel

2. rész , 1. fejezet.

2010. szept. 12. 18:35 - írta dorkaaJB

nagyon hiányzott a sztori írása ezért ma úgy döntöttem folytatom ezt a blogot( közben már elkezdtem dolgozni egy másik történeten is.) szóval itt a folytatás , és ha tetszett kérlek komizzatok! :))

 

*1 évvel később*
reggel megint arra keltem hogy a busz bakkant egy nagyot az úton én pedig majdnem leestem az ágyról. 3 hónapja vagyunk úton. ugyanis magántanuló lettem , és azóta noellel együtt tartok a turnékra és a koncertekre. minden szabad percünket együtt töltjük de persze hagyok neki levegőt is hogy azt tegye amit jónak lát. egy éve annak hogy nyilvánosságra hoztuk a kapcsolatunkat egy kalandos nap után. ezt követően 2 hónapig minden magazin címlapról mi mosolyogtunk vissza. minden lépésünket fotósok követték , mindenre kíváncsiak voltak. de mi jó taktikát választottunk , ezért nem sokat derítettek ki rólunk. azóta már kicsit lenyugodtak , de még mindig nem az igazi. közben persze hozzászoktam a pletykákhoz , és ahhoz is , hogy a lapok engem már celebnek tartanak. pedig szerintem nem kéne , mert én nem raktam le semmit az asztalra. én csak egy egyszerű lány vagyok , aki a szerelmével szeretne lenni , aki történetesen világsztár. mindenesetre a régi barátaimmal még tartom a kapcsolatot. payton azóta eléggé felkapott táncos lett , de szerencsére nem szállt el magától. ő is járja az országot , és ha egy városban vagyunk összejövünk egy kicsit. leila és mick folytatták a sulit , és persze még mindig oda járnak. amikor csak los angelesben vagyok a mamám mellett őket is meglátogatom , és sokszor beszélünk telefonon. anya nincs velem a turnén. de nem él egyedül , összejött ám joeval , a talpig úriember ügyvéd pasassal akivel boldogan élnek jelenleg. joe nagyon szimpatikus nekem , jól bánik anyával és velem is. már amikor lát. anyu közben pedig beletörődött hogy közéleti személy lett a lányából. ezt szép lassan elfogadta és beleegyezett a magántanulásba , és a turnéba is. így most itt tartunk. egy zsúfolt buszban éljük a napjainkat , de legalább szerelemben , és kihasználunk minden pillanatot. szinte én lettem a 2. menedzsere noelnek mióta ennyit vagyunk együtt. de nekem ez így jó ahogy van.
-kelj fel olive! - súgta a fülembe egy kellemes hang. noel volt az. - gyerünk live - egy ideje már így becéz - nemsokára megérkezünk!
-és hova is? - kérdeztem kómás hangon.
- most épp new yorkba. - erre már egy kicsit felébredtem. nagyon szeretem new yorkot , az egyik legkedvesebb városom a jó öreg los angelesen kívül. gyorsan elmentem megmosakodni ( fürdőkád híján csak egy röpke mosakodást tudtam megejteni a mosdókagylőban) majd fölöltöztem és már érkezésre készen is álltam. az utolsó pillanatban még egy leheletnyi sminket is feltoltam magamra , majd csak bámultam ki az ablakon néztem a magasabbnál magasabb épületeket , és a rohanó embereket. épp ezért szerettem annyira itt lenni. az élet itt egy percre sem áll meg. lassan begördültünk a hotel parkolójába. leszálltunk és egy csapat őrült rajongó támadt le minket. a legtöbben noelhez jöttek , de volt néhány lány , aki tőlem is kért aláírást és fotót. én örömmel tettem meg amire kértek. 15 perc múlva minden várakozó rajongón túljutottunk , és elkezdtük behordani a csomagokat a szállodába. noel bejelentkezett , aztán pedig együtt becuccoltunk a szobákba. egy egész folyosó volt lefoglalva nekünk. elvégre , 3 testőr , 30 táncos plusz egy koreográfus, 10 műszaki ember 1 menedzser és mi ketten. néha pedig még noel anyukája is velünk tartott. így elég sok szobára volt szükségünk. mivel stephani nem volt velünk noellel és sylviaval voltunk egy szobában. csupán 6 bőröndnyi cuccot hordtunk föl. néhány dolgot kipakoltunk , mert most 5 napig leszünk itt , szóval most inkább behajtogattunk néhány ruhát a szekrénybe. délelőtt 10óra volt. még volt egy óránk a próbáig , ezért elmentünk körülnézni a szállodában. sylvia inkább csatlakozott a többi táncoshoz , mi pedig elindultunk lefelé a portára. a kedves nő az információs pult mögött széles mosollyal üdvözölt minket.
-jónapot! miben segíthetek?
-fürdő köpenyt szeretnénk kérni , mert egyel kevesebb van a szobánkban. - mondtam.
-ó , máris. - azzal bebújt az asztal alá és egy összehajtogatott, hófehér köpennyel a kezében jelent meg előttünk. átnyújtotta nekünk , mi pedig megköszöntük és felvittük a szobába. miután felakasztottuk a fogsra , úgy döntöttünk , elmegyünk a hotel parkjába sétálni egyet. nem volt túl nagy a park , de sétáltunk egyet benne. útbözben egy anyuka és a kislánya állított meg minket.
-elnézést. nem maga noel keerpunt? - kérdezte az anyuka.
-de! - felelte noel msolyogva.
-megengedné hogy csináljak egy képet a kislányommal?
-persze! - a kislány , aki nem lehetett több 5nél , odaállt noel mellé , ő pedig egy kicsit lejjebb hajolt hozzá. az anyuka elővette a telefonját és lekapta őket. mikor kész volt a kép a kislány komoly arccal nézett fel noelre. nagyon aranyos volt. mikor már egy percce csak nézte noelt megszólalt.
- ő akkor most tényleg a barátnőd? - mondta rezzenéstelen arccal.
- igen , bizony. - felelte noel miközben a térdére ereszkedett hogy egy szinten legyen a kislánnyal. így már a szemük egy vonalban volt.
- értem. és boldogok vagytok?
- igen azok!
- értem. mivel nem valőszínű , hogy valaha látni foglak még , - azzal felém fordult - megengeded , hogy megpusziljam?
egy percig nem tudtam mit kezdeni ezzel a kérdéssel. aztán válaszoltam.
-hát persze , de előbb várd meg míg elfordulok. nem bírnám ki ha egy ilyen szép lánnyal látnám a barátomat. - mondtam játszott féltékenységgel majd elfordultam , persze a szemem sarkából néztem ahogyan a kislány egy cuppanós puszit nyom noel arcára. visszafordultam , rámosolyogtam a lányra ők pedig elindultak a hotel felé.
-csak vigyázz , mert ha továbbra is ilyen csajok vesznek körül még féltékeny leszek. - mondtam nevetve.
- óó. bár ez a hölgy nagyon csinos volt , a te nyomodba mégsem érhet. - mondta majd egy puszit nyomott az arcomra. nem is figyeltük hogy elszaladt az idő , már ideje volt indulni a próbára. kézenfogva sétáltunk be a hotelba...